Főmenü:
Termékek > Szerelvények > Pillangószelepek

Wafer - Karima PN10/16
- Ház GG25 / Tányér GG25-Ni / Űlék EPDM (DN250 mérettől az ár tartalmazza a csigahajtómű árát)

97/23/CE - CE 0035 (H) - ANSI 150 DN600 - Hajtómű alkalmazása ajánlott DN200 és 300 között; (rendelésnél kérjük
hozzáadni) - DN300 mérettől 1125 és 1123 típusnál az ár tartalmazza a hajtómű árát - Üzemi hőmérséklet
EPDM : 110°C (rövid ideig130°C) - Max. nyomás 16 bar DN300-ig, 10 bar fölötte.



1121 pillangószelep - Ház GG25 / Tányér SS316 / Űlék NBR - Max. hőmérséklet 80°C. 
1120 pillangószelep - Ház GG40 / Tányér SS316 / Űlék VITON - Max. hőmérséklet 180°C. 

A pillangószelep olyan szelep, amelynél a záróelem fordul el a tengelye mentén. A pillangószelepek a legelterjedtebb szerelvények. A könnyű automatizálhatóság, az egyszerű kivitel nagyban elősegítette elterjedésüket. A pillangószelep elterjedése kiszorította a tolózárakat és az elzárószelepeket a vízkezelésből. A pillangószelep az egyik legolcsóbb armatúra. Precíz gyártástechnológiája, eltérő kivitele lehetővé teszi, hogy a legextrémebb felhasználási igényeknek is megfeleljen.
A különböző folyadékoknak ellenálló záróülékek és acélminőségeknek köszönhetően a pillangószelepek a legkülönbözőbb közegekben használhatók. A tengervíztől a savakig. A pillangószelepek típustól függően a könnyű és nehézipari körülmények között is megállják a helyüket. Csatlakozásuk, automatizálási illesztési felületük illeszkednek a szabványokhoz.
Extrém körülményekre is használható, precíz gyártástechnológiát igénylő, kétszeres és háromszoros excentricitású pillangószelepek is megtalálhatók az ASG Szerelvény Kft. termékei között.
Pneumatikus hajtóművel felszerelt vagy pedig elektromos hajtóművel felszerelt pillangószelepeket is forgalmaz az ASG Szerelvény Kft. A pneumatikus hajtás és az elektromos hajtás különböző előnyeit az oldalainkon megtekintheti.

Az ASG Szerelvény Kft. pillangószelep típusai:
Az acél olyan vasalapú ötvözet, melyet képlékeny alakítással lehet megmunkálni (kovácsolni, hengerelni stb.). Ebben a megfogalmazásban nem kritérium a szén jelenléte, noha a szén a vas legáltalánosabb ötvözőanyaga. Ötvözőként sok más elem is használatos. A szén és más elemek növelik az acél szilárdságát, egyben csökkentik képlékenységét. Különböző fajta és mennyiségű ötvözőkkel az acél olyan tulajdonságait lehet megváltoztatni, mint a keménység, rugalmasság, hajlékonyság, szilárdság,hőállóság, savállóság, korróziómentesség. Előállítanak a különböző acélfajtákhoz hasonló olyan vasötvözeteket is, amelyekben a szenet más ötvözőanyagokkal helyettesítik, és a ha a szén jelen is van, nemkívánatos szennyeződésnek számít. A vas 1538 °C-on, az acél – széntartalmától függően – ennél kisebb hőmérsékleten olvad. Ezeket a hőmérsékleteket – többé-kevésbé – már az ókori technológiai módszerekkel el lehetett érni, ezért a vasat legalább 6000 éve használják (a bronzkorszaktól kezdve).
Az általános gyártástechnológia szerint az acélt két lépésben gyártják. Először nyersvasat állítanak elő nagyolvasztóban, itt hajtják végre a fenti redukciót, a művelet neve: nyersvasgyártás. Mivel a folyékony vas jól oldja a szenet (jól ötvöződik vele), a nyersvasnak olyan magas a karbontartalma, hogy képlékenyen nem alakítható. A képlékenyen alakítható acél előállítása céljából a fölösleges szenet el kell távolítani. Ez az acélgyártás művelete, amely – a nyersvasgyártással szemben – oxidációs jellegű művelet. Az acélgyártás során az acélt a szén eltávolítása mellett szükség esetén más elemekkel is ötvözik, így kapják a sokoldalúan felhasználható acélminőségeket.
Gyártási módszer szerinti csoportosítás.
A különböző gyártási eljárások – sajátos technológiájukból adódóan - különböző minőségű és mennyiségű járulékos ötvözőt hagynak vissza az acélban. Eszerint meg lehet különböztetni oxigénnel frissített acélt, elektroacélt, korábbi gyártási eljárások szerint Siemens-Martin-, Thomas- és Bessemer-acélt.
Felhasználási cél szerinti felosztás.
Eszerint lehet szólni a szerkezeti, a szerszám- és a különleges acélfajtákról. A szerkezeti acélfajtáktól a szilárdság mellett megfelelő szívósságot is kívánnak, ellenállást a lökésszerű igénybevételekkel szemben. A szerkezeti acélfajták karbontartalma 0,6%-nál többnyire kisebb.
A szerszámacélok legfontosabb tulajdonságai a keménység és a kopásállóság. Karbontartalmuk 0,6% fölötti, többnyire edzett állapotban használják.
A különleges acélfajták valamely tulajdonsága a vas megfelelő tulajdonságától gyökeresen különbözik: lehetnek nem rozsdásodó vagy egyes savaknak ellenálló minőségűek, a vasnál jobban vagy rosszabbul mágnesezhetőek, meleg állapotukban teherbíróbbak stb.
Az ötvözés mértéke szerinti felosztás szerint ötvözetlen, gyengén és erősen ötvözött acélt különböztetnek meg.
Az ötvözetlen acél szándékosan adagolt ötvözőelemet – természetesen a szénen kívül – nem tartalmaz.
A gyengén és erősen ötvözött acél között a határt rendszerint 5…8% ötvözőfém tartalomnál húzzák meg. Általában az ötvözés következtében a vas valamelyik jellegzetes tulajdonsága ezen a határon változik meg jelentősebben. Ezt a határértéket rugalmasan kell kezelni, például a 3…3,2% szilíciummal ötvözött transzformátorlemez anyaga erősen ötvözöttnek számít.
Mikroötvözött acélok. Néhány ötvözőelem nagyon kis mennyiségben is hatással van az acél valamelyik tulajdonságára. Például néhány ezred százalék bór az acél átedzhetőségét, néhány század százaléknióbium pedig a kis széntartalmú acél folyáshatárát növeli.
Forrás: wikipedia
Almenü: