Főmenü:
Termékek > Szerelvények > Gömbcsapok













3 részes Karimás rozsdamentes gömbcsapok
97/23/CE direktíva N° 0036 - Veszélyességi kategória II - Karima PN40 - PTFE űlék - Teljes furat - DIN 3202 F1 - Zárható kar - Max. nyomás 40 bar - Max. hőmérséklet 180°C.
Rozsdamentes acél gömbcsapok
731 - Rozsdamentes acél gömbcsap
CF8M-1.4408 ház - 316 gömb.
![]()
3 részes Karimás - ISO peremes rozsdamentes gömbcsapok


97/23/CE direktíva N° 0035 - Veszélyességi kategória II - Karima PN40 - PTFE - rozsdamentes acél űlék - Teljes furat -
ISO hajtómű peremes - NF 29355 - DIN 3202 F1 - Zárható kar - Max. nyomás 40 bar - Max. hőmérséklet 200°C.
711 - Rozsdamentes acél gömbcsap
CF8M-1.4408 ház - 316 gömb.
![]()
Wafer - ISO peremes rozsdamentes gömbcsapok


97/23/CE direktíva N° 0035 - Veszélyességi kategória II - Max. nyomás 16 bar - Karima PN16. - Max. hőmérséklet 180°C.
771 - Rozsdamentes acél gömbcsap
CF8M-1.4408 ház - 316 gömb.
![]()
2 részes ház - Standard rozsdamentes gömbcsapok


97/23/CE direktíva N° 0035 - Veszélyességi kategória II - PTFE űlék - Teljes furat - ISO hajtómű peremes - Zárható kar -
Max. nyomás 16 bar - Max. hőmérséklet 150°C.
763 - Karima PN16 gömbcsap
CF8M-1.4408 ház és gömb - DIN 3202 F4/F5.
![]()
779 - ANSI 150 - ISO PN20 gömbcsap
CF8M-1.4408 ház és gömb - ASME B16.10 - Antisztatikus.
![]()
2 részes ház - Referencia + gömbcsapok




CE csoport 3 - Veszélyességi kategória III - PTFE TFM1600 űlék - Teljes furat - ISO 5211 hajtómű peremes -
Zárható kar - Max. nyomás 40 bar DN50-ig, 16 bar fölötte - Ütés vizsgálat rendelhető.
753 - Karima PN16 gömbcsap
CF8M-1.4408 ház és gömb - DIN 3202 F4/F5 - Hőmérsékleti tartomány: -30°C/+200°C.
![]()
757 - ANSI 150 - ISO PN20 gömbcsap
CF8M-1.4408 ház és gömb - ASME B16.10 - Hőmérsékleti tartomány: -30°C/+200°C.
![]()

3 utú rozsdamentes acél gömbcsapok
97/23/CE direktíva N° 0035 - Veszélyességi kategória II - PTFE űlék - 4 űlék - Szűkített kivitel -
Zárható kar - Menet végződés - ISO hajtómű peremes - Max. nyomás 40 bar - Max. hőmérséklet 140°C.
780 - L forgós gömbcsap
781 - T forgós gömbcsap
CF8M-1.4408 ház - 316 gömb.
![]()
Karimás gömbcsapok

97/23/CE direktíva N° 0035 - Veszélyességi kategória II - PTFE űlék -
4 űlék - Teljes furat - Karima PN16 - 3 utú tömítés -
Max. nyomás 16 bar - Max. hőmérséklet 150°C.
785 - Rozsdamentes acél - L forgós gömbcsap
786 - Rozsdamentes acél - T forgós gömbcsap
CF8M-1.4408 ház - 316 gömb.

A gömbcsap, vagy másnéven golyós csap, olyan csap, amelynél a záróelem formája gömb. A gömbre erősített tömítőgyűrű tömít. A gömbcsapok alakalmazása a kőölaj-, földgáz-, vízmű-, közmű-, iparban, területén erősen elterjedt.
A gömbcsap előnye, hogy a nyitás, zárás gyors, valamint a gömbcsap esetében nyitott állapotban az átáramlási szelvény a csatlakozó cső belső keresztmetszetével egyenlő, valamint a gömbcsapnál a zárás gáz halamazállapotú anyagoknál is tömör.
Különböző anyagú gömbcsapokat forgalmazunk. Szénacél gömbcsap, rozsdamentes acél gömbcsap, PVC gömbcsap, öntöttvas gömbcsap, hegesztett házas gömbcsap, réz golyóscsap... stb.

Az ASG Szerelvény Kft. gömbcsap típusai:
Az acél olyan vasalapú ötvözet, melyet képlékeny alakítással lehet megmunkálni (kovácsolni, hengerelni stb.). Ebben a megfogalmazásban nem kritérium a szén jelenléte, noha a szén a vas legáltalánosabb ötvözőanyaga. Ötvözőként sok más elem is használatos. A szén és más elemek növelik az acél szilárdságát, egyben csökkentik képlékenységét. Különböző fajta és mennyiségű ötvözőkkel az acél olyan tulajdonságait lehet megváltoztatni, mint a keménység, rugalmasság, hajlékonyság, szilárdság,hőállóság, savállóság, korróziómentesség. Előállítanak a különböző acélfajtákhoz hasonló olyan vasötvözeteket is, amelyekben a szenet más ötvözőanyagokkal helyettesítik, és a ha a szén jelen is van, nemkívánatos szennyeződésnek számít. A vas 1538 °C-on, az acél – széntartalmától függően – ennél kisebb hőmérsékleten olvad. Ezeket a hőmérsékleteket – többé-kevésbé – már az ókori technológiai módszerekkel el lehetett érni, ezért a vasat legalább 6000 éve használják (a bronzkorszaktól kezdve).
Az általános gyártástechnológia szerint az acélt két lépésben gyártják. Először nyersvasat állítanak elő nagyolvasztóban, itt hajtják végre a fenti redukciót, a művelet neve: nyersvasgyártás. Mivel a folyékony vas jól oldja a szenet (jól ötvöződik vele), a nyersvasnak olyan magas a karbontartalma, hogy képlékenyen nem alakítható. A képlékenyen alakítható acél előállítása céljából a fölösleges szenet el kell távolítani. Ez az acélgyártás művelete, amely – a nyersvasgyártással szemben – oxidációs jellegű művelet. Az acélgyártás során az acélt a szén eltávolítása mellett szükség esetén más elemekkel is ötvözik, így kapják a sokoldalúan felhasználható acélminőségeket.
A leggyakrabban használt ötvözőelemek közül a nikkel és a mangán az acél szilárdságát növeli, az ausztenitet kémiailag stabilabbá teszi, keménységét és olvadáspontját növeli, és ezzel a szilárdsága magasabb hőmérsékleten javul (hőálló acél). A vanádium ugyancsak növeli a keménységet és a kifáradással szembeni ellenállást. Nagy mennyiségű króm és nikkel az acélt rozsdamentessé (alacsony hőmérsékleten korrózióállóvá), savállóvá teszi. A hőálló acélok nagy hőmérsékleten is kevéssé oxidálódnak, amit króm, alumínium és szilícium ötvözésével érnek el. Az ilyen acélok felületén hibátlan rácsú, tömör spinell-réteg képződik (például FeCr2O4 alakjában). A volfrám a cementit alakulására van hatással, ötvözése esetén a martenzitté alakulás kisebb edzési sebesség mellett is végbemegy, ezek a gyorsacélok, melyeket nagyteljesítményű forgácsolószerszámokhoz használnak. A nitrogén, a kén és a foszfor az acélt törékennyé teszi, ezért ezeket a szennyezőket általában igyekeznek eltávolítani az acélgyártás folyamán.
Gyártási módszer szerinti csoportosítás.
A különböző gyártási eljárások – sajátos technológiájukból adódóan - különböző minőségű és mennyiségű járulékos ötvözőt hagynak vissza az acélban. Eszerint meg lehet különböztetni oxigénnel frissített acélt, elektroacélt, korábbi gyártási eljárások szerint Siemens-Martin-, Thomas- és Bessemer-acélt.
Felhasználási cél szerinti felosztás.
Eszerint lehet szólni a szerkezeti, a szerszám- és a különleges acélfajtákról. A szerkezeti acélfajtáktól a szilárdság mellett megfelelő szívósságot is kívánnak, ellenállást a lökésszerű igénybevételekkel szemben. A szerkezeti acélfajták karbontartalma 0,6%-nál többnyire kisebb.
A szerszámacélok legfontosabb tulajdonságai a keménység és a kopásállóság. Karbontartalmuk 0,6% fölötti, többnyire edzett állapotban használják.
A különleges acélfajták valamely tulajdonsága a vas megfelelő tulajdonságától gyökeresen különbözik: lehetnek nem rozsdásodó vagy egyes savaknak ellenálló minőségűek, a vasnál jobban vagy rosszabbul mágnesezhetőek, meleg állapotukban teherbíróbbak stb.
Az ötvözés mértéke szerinti felosztás szerint ötvözetlen, gyengén és erősen ötvözött acélt különböztetnek meg.
Az ötvözetlen acél szándékosan adagolt ötvözőelemet – természetesen a szénen kívül – nem tartalmaz.
A gyengén és erősen ötvözött acél között a határt rendszerint 5…8% ötvözőfém tartalomnál húzzák meg. Általában az ötvözés következtében a vas valamelyik jellegzetes tulajdonsága ezen a határon változik meg jelentősebben. Ezt a határértéket rugalmasan kell kezelni, például a 3…3,2% szilíciummal ötvözött transzformátorlemez anyaga erősen ötvözöttnek számít.
Mikroötvözött acélok. Néhány ötvözőelem nagyon kis mennyiségben is hatással van az acél valamelyik tulajdonságára. Például néhány ezred százalék bór az acél átedzhetőségét, néhány század százaléknióbium pedig a kis széntartalmú acél folyáshatárát növeli.
Forrás: wikipedia
Almenü: