ASG Szerelvény Kft.

Piktogrammok

Piktogrammok álltalános jelentése

Szakértői műbizonylat, általában a gyártó vállat minőségellenőrző részlege állítja ki.

 

3.1 Szabvány megjelölés (alzáradék száma)

Vizsgálati tanúsítvány 3.1

Specifikus az ellenőrzés típusa

A dokumentum tartalma: Specifikus vizsgálaton és tesztelésen alapuló teszteredmények említésével

Szállítási feltételek: A hivatalos szabályozásokkal és a megfelelő műszaki szabályokkal is összhangban

A dokumentum aláírója: A hivatalos szabályozásokban megjelölt felügyelő

 

A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés tulajdonképpen egy jelzés a hatóságok felé arról, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó követelményeknek.

 

Ez részletesebben annyit jelent, hogy Ön gyártóként, vagy a termék Európai Unión belüli első forgalmazójaként ismeri ezeket a követelményeket, a termék tervezése, gyártása során figyelembe is vették ezeket, és mindezt igazolni is tudja.

A CE jelölési folyamat elvégzése a gyártó kötelezettsége a forgalomba hozatal előtt!

GYÁRTÓ:
az árunak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszerű előállítója, termelője, helyreállítója vagy felújítója, illetve aki az árun elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát az áru gyártójaként tünteti fel,
a gyártónak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője, ha maga a gyártó nem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett; ilyen képviselő hiányában az importáló, továbbá
akinek a tevékenysége az áru forgalomba hozatala során az áru biztonságosságát befolyásolhatja
FORGALOMBA HOZATAL:
a termék visszterhes vagy ingyenes, első ízben történő rendelkezésre bocsátása, így pl: eladás, egyéb átengedés, raktározás, kiállítás, hirdetés, saját felhasználásra történő gyártás vagy átépítés , közvetlen behozatal.

Az Európai Uniós joganyaghoz az EUR-Lex oldalon (eur-lex.europa.eu), a hatályos magyar joganyaghoz pedig a Magyarorszag.hu Kormányzati portálon (www.magyarorszag.hu) férhet ingyen hozzá.

A CE jelölési folyamat során az egyes termékekre vonatkozó követelmények teljesítése mellett az azt előállító szervezetre, a gyártóra is vonatkoznak további követelmények.

A gyártónak meg kell hoznia minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a termék gyártása folyamatosan a műszaki dokumentációjának és a vonatkozó követelményeknek megfelelően történjen.

Olyan belső irányítási rendszert kell kialakítani, ami biztosítja, hogy a CE jelölésre kötelezett termékek folyamatosan kielégítik az azokra vonatkozó előírásokat (és nem csak az esetleg bevizsgált példányok).

Az egyes direktívák eltérő módon hívják ezt az irányítási rendszert. Esetenként belső gyártásellenőrzésként, üzemi gyártásellenőrzésként, vagy minőségbiztosítási rendszerként találkozhatunk vele. Egyes direktívák pedig csak körbeírják ezt, de nevet nem adnak neki.

A gyártásellenőrzés a gyártó által végzett állandó belső gyártásfelügyeletet jelent. A gyártó által alkalmazott valamennyi követelményt és előírást írásban kell rögzíteni, rendszerezett szabályok és eljárások formájában. A gyártás-ellenőrzési dokumentációnak lehetővé kell tennie a minőség biztosítását, valamint annak ellenőrizhetőségét, hogy a termék teljesíti-e az előírt termékjellemzőket, és hogy a gyártás-ellenőrzési rendszer hatékonyan működik-e.

 

 

Jelentése: Explosive Safety, Robbanásbiztos

A robbanásbiztos kivitel jelölésére használt rövidítés a veszélyes áruk szállításánál. Robbanásveszélyes ipari területeken alkalmazható villamos gyártmányok.

 

Ingress Protection vagy International Protection. Szabvány ami a termékek számára szilárd tárgy illetve folyadék elleni védelmének a besorolását adja. Az első szám az a szilárd tárgyaktól való védelem szintjét adja meg, a második a folyadékoktól valót.

Ezek alapján az IP67 úgymond teljes por és vízállóságot jelent.

 

Ingress Protection szabvány számainak jelentése:

 

A, Szilárd tárgyaktól való védelem

0

0 Nincs védelem

1 Érintés védelem

2 Belenyúlás elleni védelem

3 Kábelt, szerszámot nem lehet beledugni

4 Vékony kábelt sem lehet beledugni

5 Por elleni kezdetleges védelem

6 Por elleni teljes védelem

B, Folyadékoktól való védelem

0 Nincs védelem

1 Függőlegesen érkező vízcsepp elleni védelem

2 Legfeljebb 15° esési szögű víz csepegés

3 Csapadék legfeljebb 60° esési szögben

4 Bármilyen irányú fröcskölés elleni védelem

5 Bármely irányú vízsugár elleni védelem

6 Tengeri hajó fedélzeti viszonyai

7 Rövid idejű vízbemerítés elleni védelem

 

 

ISO SZABVÁNY

Vállalati minőségbiztosítási rendszer kiépítése és működtetése

A minőségbiztosítási rendszer kiépítésénél először is annak módszeréről kell dönteni és arról, hogy a vállalat milyen területére terjedjen ki. A rendszer kidolgozható az egész vállalatra, vagy csak egyes részeire. Például: lehet mindegyik, vagy csak az egyik termékre vagy termékcsoportra vonatkozó rendszereket működtetni. A másik fontos döntés az, hogy a termelés melyik részére terjesztjük ki a minőségi rendszer hatókörét. ISO-rendszerben ez a szabványsorozat szabványai közötti választást jelenti. A kidolgozás és a bevezetés menetét a továbbiakban az ISO-rendszerek formális eljárásai szerint ismertetjük.

Az alapvető döntések után - az esetek többségében tanácsadók segítségével - a kijelölt termelési területet felül kell vizsgálni, a szabvány előírásaihoz kell igazítani. El kell készíteni a minőségbiztosítás szabványos dokumentumait, a minőségpolitikát, a minőségi kézikönyvet, az eljárások kézikönyvét és az egyéb utasításokat. A dokumentumok intézkednek a szervezetekről, a felelősségről, a termelési folyamatok minőségi eljárásairól.

Az előkészítés után határozhat a vállalat a bevezetésről és a minőségbiztosítási rendszer külső - független - tanúsításáról. A tanúsítást auditálási joggal rendelkező cégek és személyek végzik. Az audit során a tanúsító teljes körűen átvizsgálja a vállalat minőségi dokumentumait, valamint a helyszínen végez vizsgálatokat a rendszer gyakorlati működéséről. Ez utóbbi vizsgálat csak korlátozott időtartamú, és nem is lehet mindenre kiterjedő. A dokumentumok és a helyszíni vizsgálatok alapján az auditor kiadhatja a szabvány szerinti, korlátozott időtartamra érvényes tanúsítást.

A minőségi rendszer működését az auditor és a vállalat maga is rendszeresen ellenőrzi. Lehetséges olyan auditálási eljárás is, amelynek során a vevő, a megrendelő ellenőrzi a szállító, alvállalkozó minőségre vonatkozó intézkedéseit és gyakorlatát. Ezt az auditot végezheti maga a vevő, de független auditorra is bízhatja.

Egyes esetekben, például a minőségellenőrzési mérésekkel foglalkozó laboratóriumok működésének megítélésénél állami rendelkezések szerinti hivatalos felülvizsgálatokat végeznek. A felülvizsgálat módszere nagyon hasonlít az előbb leírtakra, a megfelelőség vizsgálatát akkreditációnak nevezik. A szabványosítás, az auditok és akkreditálás rendszere, a regisztráció és a jogosultságok meghatározása egymással részben összefüggő nemzeti, nemzetek feletti és nemzetközi szervezetek egész hálózatának fenntartását igényli.

 

1988-ban fogadták el a minőségügyi rendszerekre vonatkozó első nemzetközi szabványsorozatot (ISO 9000 ISO: International Organisation for Standartization).

A szabványsorozat fokozatosan bővült, majd a kialakult szabványrendszer egészét átdolgozták, új kiadás jelent meg. A szabványsorozatot a nemzeti szabványügyi szervezetek változtatás nélkül vették át. A szabványsorozat gerincét a 9001, 9002 és 9003 jelű szabványok adják, amelyek közül választani kell, attól függően, hogy milyen a vállalat tevékenysége, illetve a vállalat tevékenységének mekkora részére kívánjuk kiterjeszteni a minőségügyi rendszert.

 

Az ISO 9002 a gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje.

Az ISO 9003 Minőségügyi rendszerek minőségbiztosítási modellje, a végellenőrzés és a vizsgálat területére terjed ki.

Az ISO 9004 A minőségirányításra és a minőségügyi rendszer elemeire vonatkozó irányelveket tartalmazza.

ISO 9000 szabvány - MSZ EN ISO 9000:2005

Az ISO 9000 szabvány az ISO 9000:2005 szabvány rövid megnevezése, amely az ISO 9000:2001 szabványt követi.

A legfontosabb ISO 9000 szabvány pontos címe:

• ISO 9000:2005 Quality management systems. Fundamentals and vocabulary - angolul
• MSZ EN ISO 9000:2005 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár - magyarul

Az ISO 9000 szabvány a minőségirányítási rendszer alapjait, a MIR fogalomtárát, szótárát tartalmazó előírás.

Az ISO 9000 tartalamazza többek között a következőket:

• A minőségirányítás alapelvei
• A minőségirányítási rendszerek alapgondolata
• A folyamatszemléletű megközelítés
• Folyamatos fejlesztés
• A statisztikai módszerek szerepe a minőségirányításban
• A minőségirányítással kapcsolatos szakkifejezések

 

Az ISO 9001 a termelés teljes folyamatára kiterjed (a tervezés, a fejlesztés, a gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje).

 

A minőségirányítási rendszer biztosítja a szervezeten belüli folyamatok áttekinthetőségét és lehetővé teszi a folyamatok napi irányíthatóságát. A kialakított bizalmi kapcsolat egyik legfontosabb feltétele az ISO 9001 szabvány alapján működő és dokumentált irányítási környezet hiteles bemutatása. A tanúsítási folyamatok a bizalmi kapcsolat egyik legfontosabb láncszemét adják. 

Minőségirányítási alapelvek:

• vevő- és ügyfélközpontúság
• vezetés irányítói pozíciójának erősítése
• a dolgozók bevonása
• folyamatközpontú szemlélet
• rendszerközpontú vezetés szemlélet
• folyamatos javítás
• a döntések meghozatalának tényszerű megközelítése
• szállítói kapcsolatok a kölcsönös haszon érdekében

A minõségirányítási rendszerek bevezetésének elõnyei:

• javul a vállalat piaci, az önkormányzat állampolgári, az egészségügy beteg általi megítélése
• lehetővé válik új belföldi és export piacok megszerzése
• egyértelmûvé, szabályozottá válnak a vállalkozáson belüli munkafolyamatok
• tisztázódnak a felelõségi és hatásköri viszonyok
• költséghatékonyabb termelés és szolgálatás valósítható meg
• csökkennek a minõséghibából eredõ veszteségek
• javul a vezetés információ ellátottsága
• bővülnek a vezetõk és az alkalmazottak ismeretei
• minőség- és piacorientált szemlélet alakul ki

Az EN ISO 9002:1994, vagy MSZ EN ISO 9002:1996 szabvány címe: Minőségügyi rendszerek. A gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje. A szabvány 2001. március 1-jén visszavonták. Helyette az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány érvényes, mely a minőségirányítási rendszer követelményeit tartalmazza.

 

Az egymással szerződő országok Szabadalmi (Patent) Együttműködési (Cooperation) Szerződése (Treaty), amely lehetőséget teremt szabadalmi (használati mintaoltalmi) bejelentés egyszerre, több országba való, egyszerűbb benyújtására.

 

Melyek a PCT előnyei?

Egy helyen, egy nyelven, egy nemzetközi bejelentéssel lehet több országba - akár a szerződő országok mindegyikébe - hatályos bejelentést tenni. A nemzetközi bejelentéseknek egységesített alaki követelményeik vannak és minden bejelentéssel kapcsolatban nemzetközi kutatást végeznek, amelynek eredményét a bejelentő számára is megküldik. Külön kérelemre - elsősorban az oltalmazhatóság várható esélyeinek valószínűsítésére - nemzetközi elővizsgálat is végeztethető.
A PCT eljárás lehetővé teszi a fenti egységesített nemzetközi fázist követően - az egyes országok saját ügymenete, az ún. nemzeti fázis(ok) megkezdése előtt - a nemzetközi bejelentés „pontosítását”. Előny a bejelentő számára, hogy erre a „pontosításra” a nemzetközi kutatási jelentés - és adott esetben a nemzetközi elovizsgálat - tartalmának megismerését követően van lehetősége. Külön előnye a PCT szerinti eljárásnak, hogy a nemzetközi fázis elindítása viszonylag csekély költséggel (300-500 ezer Ft) jár, a fordítási költségek és a nemzeti díjak az eljárás során csak később - a nemzeti fázis során - válnak esedékessé.

 

 

Nemzeti Higiéniai Intézet

 

Levegőtisztasági műszaki irányelv

A német TA Luft (Technische Anleitung zur Reinhaltung der Luft – "Műszaki útmutató a levegő tisztántartásához") elsődlegesen az immisszióvédelmi
hatóságokat látja el a szövetségi immisszióvédelmi törvény és a rá épülő rendeletek végrehajtásához szükséges előírásokkal, emellett azonban – más,"enyhébb" igazgatási rendelkezésekkel ellentétben – betartása nemcsak az engedélyező és felügyelő hatóságokra, hanem az érintett üzemek működtetőire is kötelező.

 

További info: http://www.omikk.bme.hu/collections/mgi_fulltext/kornyezet/2002/21-22/2103.pdf

 

 

Tűzbiztos jelölés

 

Egységes elbírálás
Bár jelenleg az EU tagállamok meglehetősen azonos módon szabályozzák a robbanásveszélyes környezetben üzemelő berendezések gyártását, minősítését, forgalmazását, üzembehelyezését és üzemvitelét (EuroNorm szabványok által előrt módon.), mégis adódnak különbségek. Ezek 2003.június 30-án eltűnnek, hiszen lejár az a türelmi (átállási) időszak, amit az EU Tanácsa a tagállamoknak és azok piaci szereplőinek adott. Mivel Magyarország valószínűleg ezen időpont után fog csatlakozni, számunkra is kötelező lesz az Európai Parlament 94/9/EC Direktívája, amit a szakmában - kissé egyszerűsítve - "ATEX"-nek neveznek. A csatlakozástól eltekintve fontos a dolog azok számára is, akik az EU-ba "EX"-es terméket kívánnak exportálni.

Mire vonatkozik?
Robbanásveszélyes környezetben üzemeltetni szándékozott készülékekre és védelmi rendszerekre, valamint olyan készülékekre, melyek a robbanásveszélyes térségen kívül üzemelnek, ám működésük hozzájárul a "benn" üzemelő eszköz robbanás elleni védelméhez (pl. Zener-gát).
Készülék: Minden olyan stabil vagy mobil eszköz, gép, stb., melyet robbanásveszélyes anyagok előállítása, szállítása, tárolása, átalakítása, mérése, szabályozása céljából szándékoznak használni, ésgyújtóforrásként működhetnek.
Védelmi rendszer: Olyan rendszer, melyet arra terveztek, hogy a már bekövetkezett robbanást azonnal leállítsa vagy korlátozza. Ez lehet egy külön rendszer, de beépülhet készülékbe is.
Alkatrész: Az EN 50014 leírja, mikor minősül valami alkatrésznek. Tipikus alkatrészek: Biztosíték, relé, sorkapocs... Az alkatrészeknek azonban még csak CE jelüléssel sem kötelező rendelkezniük.

Mire nem vonatkozik?

• Gyógyászati környezetben üzemelő gyógyászati berendezésekre
• robbanó- és instabil vegyianyagok jelenlétében üzemelő készülékekre és védelmi rendszerekre
• Háztartásban használt berendezésekre (!)
• Egyéni védőfelszerelésekre - hacsak nem gyújtóforrás
• Tengerjáró hajók és egyebek, melyek az IMO alá esnek.
• Személyszállító járművek - hacsak nem kifejezetten robbanásveszélyes környezetbe készültek.
• A fegyveres erők speciális eszközei...

Kire vonatkozik?
Mindazon személyekre, akik "Ex"-es terméket forgalmaznak, illetve üzembe helyeznek. Az üzemeltetőkre viszont nem ez, hanem egy külön direktíva, a 89/655/EEC vonatkozik !

Mit szabad eladni (venni)?
Csak olyan ATEX eszköz kerülhet EU forgalomba, mely a gyártásból kikerülés ill. az import pillanatában megfelel a fenti direktívának. A forgalomba kerülés pillanata a döntő! Lehetséges ugyanis hogy pl. egy nem EU (pl. japán) gyártó az EU-n belüli hivatalos képviseletének leszállítson olyan eszközt, mely nem rendelkezik megfelelő bizonylatokkal. Amikor azonban a képviselet eladja, a papíroknak már rendben kell lenniük...
Érdekesség, hogy az EU-ban terjesztett katalógusokban feltűnő helyen fel kell tüntetni, ha a termék nem ATEX konform. Ugyanez a helyzet a kiállított eszközökkel is. Tisztázatlan a web-en közzétett katalógusok helyzete, mivel azokat EU-ból is elérhetik...

Összeszerelés
Aki több, ATEX-es készülékből épít össze egy - bonyolultabb - készüléket, és azt így összeszerelve, komplett eszközként hozza forgalomba, maga is gyártónak minősül. Fontos ez azoknak, akik valamiféle "EX"-es, tokozatba szerelt készüléket kívánnak az EU-ba exportálni. Ugyanúgy bizonylatolni kell!

Telepítés
Természetesen nem számít gyártásnak, ha egy vagy több eladótól ATEX-es termékeket vásárolva, azokat a felhasználó üzemébe telepítjük, összekötözzük, rendszert építünk belőlük. A telepítőnek azonban írásban garantálnia kell, hogy az általa telepített ATEX-es eszközök továbbra is megőrizték bizonylatolt paramétereiket.

Keskeny a határ
Meddig számít a tevékenység összeszerelésnek, és honnantól telepítés? Fontos a határ meghúzása. Erre vonatkozóan a forgalombahozás pillanata lényeges: Ha akkor a termék már összeállt, komplett egységet képez, akkor összeszerelésről van szó. Bizonylatolni kell!

 

Térségek besorolása
Az EuroNorm korábbi besorolási rendszere a robbanásveszélyes térségeket ZÓNÁKBA sorolja, s ez a helyzet az MSz-szel is:

• zone0, ahol a robbanásveszélyt gáz vagy köd okozta, mégpedig állandó jelenlétével.
• zone1, ahol a robbanásveszélyt gáz vagy köd okozta, gyakori vagy rendszeres jelenlétével
• zone2, ahol a robbanásveszélyt gáz vagy köd okozta, ritka, rendszertelen jelenlétével
• zone20, ahol a robbanásveszélyt por okozta, állandó jelenlétével
• zone21, ahol a robbanásveszélyt por okozta, gyakori vagy rendszeres jelenlétével
• zone22, ahol a robbanásveszélyt por okozta, ritka, rendszertelen jelenlétével

Az ATEX szerint ez kissé változik: A definíció azt mondja, robbanásveszélyes az a TÉRSÉG, ahol a robbanásveszélyt

• tűzveszélyes gáz, pára, köd vagy por okozza,
• levegővel keveredve
• atmoszférikus környezetben.

Az így robbanályveszélyesnek minősülő térségekben üzemeltetni szándékozott KÉSZÜLÉKEK - a már megszokott módon - két CSOPORTBA esnek:

• I. csoportba a földalatti bányatérségekbe szánt,
• II. csoportba a felszín feletti térségekbe szánt eszközök esnek.

Ezek a csoportok KATEGÓRIÁKRA oszlanak, a következők szerint:

Az I. csoport kategóriái:
Az M1 (mine-one) kategóriába azok a készülékek tartoznak, melyeknél egy meghibásodás esetén egy második védelem hatásos marad, illetve 2 egyidejű meghibásodás esetén sem keletkezik robbanásveszély.
A M2 kategóriába azok az eszközök kerülnek, melyeket feszültségmentesíteni kell, ha robbanásveszély keletkezik. (Gázérzékelővel lekapcsolni...)

A II. csoport kategóriái:
1. kategóriába azok a berendezések sorolhatók, melyeket úgy terveztek, hogy nagyon magas biztonságot garantáljanak. Erre olyan térségek esetén van szükség, ami zone0 és zone20 besorolású. Ezeknél a készülékeknél egy meghibásodás esetén egy második védelem hatásos marad, illetve 2 egyidejű meghibásodás esetén sem keletkezik robbanásveszély.
2. kategóriába azok kerülnek, melyek magas biztonságot kínálnak. Erre olyan térségek esetén van szükség, ami zone1 és zone21 besorolású. Ezek a műszerek egy hiba esetén sem okozhatnak robbanásveszélyt - ha a környezetben jelen is van a robbanóképes közeg.
3. kategóriába azok a készülékek esnek, melyeket úgy terveztek, hogy normál működés közben nem okoznak robbanásveszélyt. Ezeket nyilván csak a zone2 és zone22 térségekben üzemeltethetjük, ahol robbanásveszélyes közeg csak nagyon ritkán, nem üzemszerűen, rendszertelenül van jelen.

Jelölésrendszer

Alapvető, hogy ATEX minősítést csak olyan eszköz kaphat, mely viseli a CE-jelölést. Az eddigiek elolvasása és az alapvető rb-s ismeretek birtokában már értelmezhető az alábbi, ATEX-kompatibilis jelölés:

 

Az egyes részek jelentése:

• a: A hatszögben levő "Ex" felirat azt jelenti, hogy a gyártmány rendelkezik egy vizsgálóállomás bizonylatával.
• b: ATEX készülékcsoport. Esetünkben tehát föld feletti üzemre készült az eszköz.
• c: ATEX kategória. Ez a gyártmány tehát nagyon magas biztonságot nyújt.
• d: A veszélyforrás légnemű (gas). Ha porra tervezték volna, it "D" lenne (dust). Vigyázat, ez nem a nyomásálló tokozás - mint védelmi mód jele! Az hátrébb van és kisbetű.
• e: A védelmi mód szabványos jelölése, esetünkben gyújtószikramentes.
• f: Robbanási csoport. Esetünkben föld feletti (II) és hidrogén a reprezentáns gáz (C).
• g: Hőmérsékleti osztály. Esetünkben a gyártmány max. felületi hőfoka 85 fokC.

Érvényes lesz-e nálunk az ATEX direktíva?
Igen. Az európai uniós jogharmonizáció értelmében 2003.07.01-től Magyarországon is csak ATEX bizonylattal lehet robbanásveszélyes térben üzemeltetni kívánt berendezést forgalomba hozni, ha bevesznek az EU-ba, ha nem. Ez azt jelenti, hogy hiába van korábbi PTB vagy egyéb bizonylat!

Mi lesz a "BKI" tanúsítványok sorsa?
Az életbelépés után a jelenlegi "BKI" tanúsítványokra nem lesz szükség. Ha van külföldi ATEX-bizonylat, máris lehet eladni. Magyar gyártmányokra az Ex. Vizsgálóállomás (BKI) már most is tud ATEX-es bizonylatot adni, ezzel az EU-ban a termék máris forgalmazható. (Megmosolyogtató módon itthon nem !)

Mi a helyzet addig?
Jelenleg (2003.07.01-ig) marad az a helyzet, hogy Magyarországon rb-s eszközt forgalomba hozni csakis az Ex. Vizsgálóállomás (BKI) megfelelőségi tanúsítványával lehet. Ez csak abban az esetben módosulna, ha az EU elfogadná a BKI tanúsítványokat, s cserébe mi is elfogadnánk az övékét. Mivel ez a kötélhúzás már hosszú ideje eldöntetlenül zajlik, nem valószínű hogy a hátralévő egy évben változás történne.

Forrás: http://www.controlshop.hu/szakcikk/atexsuli2/index.html

 

CLASS - OSZTÁLYOZÁS

 

A szabályozó szelepeket tömörzárási képesség szerint hat osztályba soroljuk, az egyes a leggyengébb, a hatos a legjobb tömörzáró. A besorolás az új és használt szelepekre egyaránt vonatkozik.

Class I:
Az eszközt nem kell tesztelni, nincsenek min-max értékek, a felhasználó ezt köteles elfogadni.

Class II:
Maximális szivárgás: A névleges áteresztő képesség 0.5%-a. Ez igen nagy érték!
Tesztelő közeg: Víz vagy levegő, 10...52 fokC.
Tesztelő nyomás: A méretezett maximális nyomásesés a szelepen, de max. 4.2 bar (műszerlevegő).
Teszt módszer: A lezárást a hajtás maximális nyomatékával lehet végezni.

Class III:
Maximális szivárgás: A névleges áteresztő képesség 0.1%-a.
A többi sor Class II-vel egyezik.
Ezek az átlagos szelepek. Ezen elvárást mind csúszó- mind forgószáras szelepekkel könnyű teljesíteni.

Class IV:
Maximális szivárgás: A névleges áteresztő képesség 0.01%-a.
A többi sor Class II-vel egyezik.
Mint látható, itt kezdődnek a kemény feltételek. Ha egy szelepre ezt írja elő a tervező, a szelep üzemeltetése se lesz olcsó. (A gyakori diagnosztika, karbantartás miatt...)

Class V:
Maximális szivárgás: 0.007*karimaméret*max dP [ml/perc] 
A karima coll-ban, a dP bar-ban értendő.
Teszt nyomás: min. 7 bar, max. a szelep nyomásfokozata.
Teszt módszer: A szelepet légmentesen fel kell tölteni vízzel, és csak a hajtás üzemi nyomatékával szabad lezárni. Meg kell várni, míg a szivárgás mennyisége stabilizálódik.

Class VI:
Maximális szivárgás: Szivárgásmérőt kell a szelep kilépő karimájára szerelni. Ez a következő legyen:
6 mm-es csőből hajtani kell egy pipát, melynek szárát a szelepre csövezzük, a vége pedig függőlegesen felfelé néz. A pipát 20 cm mélyen egy vödör vízbe merítjük. A tömörzárást levegővel, vagy nitrogénnel vizsgáljuk a pipából felszálló buborékok száma szerint:

 

Teszt nyomás: A szelepre megengedett dP, de max. 4 bar (műszerlevegő).
Lezáró nyomaték: A hajtás üzemi nyomatéka.

Megjegyzések:
- Professzionális felhasználók ajánlatkéréseikben mindig szerepeltetik a megkívánt tömörzárást.

 

Forrás: http://www.controlshop.hu/szakcikk/atexsuli2/index.html

 

Általános fogalom meghatározás:

 

CE megfelelőségi jelölés: CE Conformity Mark(ing)	megfelelőségi jelölés, jelentése: a termék megfelel valamennyi rá vonatkozó követelménynek
EK Megfelelőségi nyilatkozat:  EC Declaration of Conformity	a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője írásbeli nyilatkozata arról, hogy a termék megfelel a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak
EK típusvizsgálati tanúsítvány:  EC Type Examination	a kijelölt szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a termék típusmintája a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak megfelel
Forgalomba hozatal:  to place product on the market	a termék visszterhes vagy ingyenes, első ízben történő rendelkezésre bocsátása, így pl: eladás, egyéb átengedés, raktározás, kiállítás, hirdetés, saját felhasználásra történő gyártás, közvetlen behozatal. Nem számít forgalomba hozatalnak: raktározás, ha bizonyítottan azért történik, hogy a terméket a követelmények teljesítésére átalakítsák a kiállítás, ha utalnak arra, hogy a termék nem felel meg a követelményeknek, és hogy a terméket másnak nem engedik át ha a terméket műszaki vizsgálatnak vetik alá múzeumi/demonstrációs célra használják fel
Gyártó:  Producer	az árunak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszerű előállítója, termelője, helyreállítója vagy felújítója, illetve aki az árun elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát az áru gyártójaként tünteti fel a gyártónak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője, ha maga a gyártó nem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett; ilyen képviselő hiányában az importáló, továbbá akinek a tevékenysége az áru forgalomba hozatala során az áru biztonságosságát befolyásolhatja
Harmonizált szabvány: Harmonized Standards	az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szabvány honosított ~: olyan harmonizált szabvány, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelően nemzeti szabványként közzétettek
Kijelölt/bejelentett szervezet:  Notyfied Body	az illetékes miniszter által külön jogszabály alapján az adott termék megfelelőség értékelésére kijelölt, az Európai Bizottságnak és az Európai Unió többi tagállamának bejelentett, és ennek alapján az Európai Unió Hivatalos lapjában, illetve a Bizottság által hivatalosan a feladata rögzítésével és az azonosító számával együtt közzétett szervezet
Kockázat elfogadhatóságának értékelése:  Risk evaluation	azon esetek meghatározása, amelyeknél a kockázat szintje még elfogadható
Kockázat felmérése:  Risk estimation	az a folyamat, amelynek során értékeket rendelünk a lehetséges sérülés (vagy kár) súlyosságához és a kockázat elofordulási valószínűségéhez
Kockázat:  Risk	valamilyen negatív következménnyel járó esemény bekövetkezési valószínűségének és az esemény következményének a kombinációja
Kockázatértékelés:  Risk assessment	a kockázat elemzését és a kockázat kiértékelését magába foglaló folyamat
Megfelelőség-igazolás:	olyan, vizsgálatokon alapuló dokumentum, amely igazolja, hogy a termék illetve a műszaki megoldás megfelel a rá vonatkozó vizsgálat követelményeknek
Megfelelőségértékelés: Conformity assessment	olyan tevékenység, amely közvetlenül vagy közvetve annak megállapítására irányul, hogy az előírt követelmények teljesülnek-e
Megfelelőségértékelési rendszer: Conformity Assesment System	olyan rendszer, amelynek saját eljárási és igazgatási szabályai vannak a megfelelőségértékelés elvégzésére
Megfelelőségi tanúsítvány:  EC Certificate of Conformity	kijelölt/bejelentett tanúsító szervezet által kiadott megfelelőségi igazolás
Szabvány: Standard	dokumentum, amely tevékenységekre vagy azok eredményeire vonatkozik, valamint általánosan és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat és jellemzőket tartalmaz
Szabványosítás:  Standardization	tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat ad fennálló vagy várható problémákra, és amelynek eredményei a szabványok
Valószínűség: Probability	annak a mértéke, hogy egy esemény az esetek hányadrészében fordul elő
Veszély:  Hazard	emberek fizikai sérülésének, egészségkárosodásának, illetve vagyoni vagy környezeti károsodások lehetséges kiváltója.